Az infláció, a bérhelyzet és az általános megélhetési költségek olyan szintre emelkedtek Magyarországon, hogy egyre többen érzik úgy: egyszerűen nem lehet normálisan kijönni a fizetésből. De miért lett ilyen nehéz a helyzet? És mi az, ami igazán fáj az embereknek a hétköznapokban?

Az infláció és az árak elszállása

Néhány éve még egy nagybevásárlás végén a blokk sokkal kisebb összeget mutatott annál, mint a mostani bevásárlásokat követően. Ma egy kisebb kosárnyi alapélelmiszer is súlyos tízezrekbe kerül. Az elmúlt években gyakran hangoztatott "infláció", ami már szinte olyan, mint egy rossz vendég, aki soha nem tudja mikor kell távozni, szinte az egész világon problémát jelent, de Magyarországon különösen megugrott. Az elmúlt évben ugyan lassult az emelkedése, azonban az árak makacsul tartják magukat és már nem akarnak visszamenni a régi szintre.
De nem csak az élelmiszerek ára elrettentően magas, hanem a lakhatás finanszírozása érdekében is mélyen a zsebébe kell nyúlnia a magyar népnek.

A bérek nem tartanak lépést az árakkal

Ugyan a minimálbér és a garantált bérminimum is növekedett, azonban a boltokban és a szolgáltatóknál minden sokkal gyorsabban drágul. Plusz nem nehéz kitalálni, hogy a munkáltatók miből finanszírozzák a megnövekedett bérköltségeket. Igen, az áraik növelésével. Ez az, amit oly gyakran hallunk, hogy a cégek áthárítják a megnövekedett költségeiket a fogyasztókra. De kérdezem, hova/kire hárítanák át, ha nem rájuk?

És akkor ezzel újra el is kezdődik az ördögi kör. Máris nem ér annyit a kereset, hiszen vele együtt az árak is nőnek. A nyugdíjasok helyzetét és a nyugdíjak értékét pedig még nem is említettük.

A hétköznapokra gyakorolt hatás

Az embereknek egyre több mindenről kell lemondaniuk. Néhány éve még természetes volt, hogy hétvégén elmentünk egy étterembe vagy elutaztunk pár napra. Ma sokan már egy egyszerű kávézást is luxusnak éreznek és olyan kényszermegoldásokat kellett bevetniük, amit a gazdasági helyzet normál működése esetén nem kellett volna.

Többen az élelmiszereken kezdtek el spórolni, keresik az akciókat, vagy az olcsóbb, de rosszabb minőségű termékeket választják. Sokan halogatják az autócserét, a lakásfelújítást vagy akár az orvosi kezeléseket is, illetve vannak akik másodállásokat és pluszmunkát vállalnak, hogy plusz bevételi forráshoz jussanak.

Van kiút ebből?

A kérdés már nem az, hogy drágább lett-e az élet – hanem hogy meddig fokozódik még a helyzet. A kormány különböző intézkedésekkel próbálja enyhíteni a problémát (például az SZJA-mentesség bevezetése az édesanyáknak vagy a lakhatási támogatások), de ezek nem jelentenek megoldást mindenki számára.
Így továbbra is marad a kérdés, hogy hol tudunk spórolni, hogyan élhetünk kevesebből, és mikor jön el az a pont, amikor tényleg megfordul a helyzet. Egy biztos: az árakat látva egyre többen gondolják úgy, hogy "régen jobb volt" – és ez sajnos nem csak egy nosztalgikus érzés, hanem a pénztárcánk fájó valósága.